Az idei Szigeten a metált a susnyásba űzték a szervezők, egy sor műanyag budi és a tízezres tömeg szomjával hellyel-közzel eredményesen küzdő sörös pultok közé                                                                                                                                     A vidám metalos fiuk!               

A hétkor, tehát még jócskán világosban kezdő Helloween a hangzás ellenére egy nagyon vidám műsort adtak elő a tőlük megszokott módon.Andi Deris ismét végig vigyorokta az egész koncertet a fotosokat meg teljes métékig kiszolgálva nyomta el társaival a bulit. Dani Löble dobos négy lábdobot pakolt fel mindha meg irigyelte volna,a Dream Theater dobos Mike Mangini három lábdobos cuccát. A tegnapi koncertet illetően túl sok értelme nem volt, mert hallani azt, hogy négy van, nem lehet, azt viszont simán el lehet érni vele, hogy egybefolyó, kásás zúgás legyen belőle - ha ez volt a cél, akkor csont nélkül átvitték a lécet.

 

 

Amit a dobra rápakoltak, azt gitároktól vették el a technikusok, az idült alkoholistára hajazó alapító tag, Michael Weikath és a leginkább svéd emósra emlékeztető Sascha Gerstner hiába birkózott a hangszerrel, csak a szólók alatt lehetett hallani, mit is csinálnak. Ez azért volt különösen nagy baj, mert Andi Deris énekes, akit mellesleg a Pink Cream 69-ban jobban szerettünk, mint a Helloweenben nem tudta a hátán elvinni a bulit, bár igyekezett böcsülettel. A pocsék hangzás a hangulatra is rátelepedett, pár termékmenedzser külsejű gyökér azzal szórakozott, hogy félig telt söröspoharakat hajigált a közönségbe.

A legnagyobb ováció a nagy klasszikusokat fogadta, a Future World vagy a Doctor Stein, de akár a Keeper of the Seven Keys-egyveleg megmozgatta a punnyadó, a keverőig közepesen tömötten álló közönséget, és amikor a dobos (aki mellesleg rettentő jól nyomta le a bulit)  sima rock alapokat hozott a kétlábdobos zúzás helyett, mintha jobban megélénkült volna mindenki. Ez volt az a koncert, amit egy kisebb helyen, mondjuk az A38-on vagy a Dürer kertben kurvára élveztem volna, ezen a színpadon viszont a parasztvakítás ellenére sem ütött kicsit sem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.