Sziasztok! Aki nem jutott ki az úgymond vesztett is meg nem is,számomra ez a koncert ahoz képest,hogy az utolso koncert volt,elég nyugdíjasra sikeredett,legalábbis az eleje.

Az új gitáros (Richie Faulkner) viszont nekem nem volt meggyőző,de ez az én véleményem nem tudom valahogy nem igazán jött le semmi a részéről a szimpadról, KK Downing,sokkal erőteljesebb figura volt. Nekem kicsit úgy tünt csak azért játszották ezeket a számokat mert ezt a párat tanulta meg.Igazán az ősszeszokotság,erö,és valahogy a feeling hiányát éreztem az elején sőt, a zenekarból idén áprilisban távozott gitáros fémmel kivert bőrruhája sem sokat segített az öszképen.  Downing szólói sem sikerültek neki,amit más úgy fogalmazza meg ,hogy átértelmezte,nem is tudom lehet így is mondani!

A koncert kifejezetten jól szólt, ami a Helloween után mindenképpen megnyugvást jelentett, ezek szerint nem feltétlenül a cájggal volt baj, hanem a hozzáértéssel. Ami pedig a setlistet és magát a produkciót illeti, a Judas Priest ezt a bulit saját koncertnek tudta be, és a színpadra felpakoltak minden olyan kelléket, amitől az szándékuk szerint minden bizonnyal pokolra, a végeredményt látva azonban inkább egy tágas szado-mazo klubra emlékeztetett, vörös posztóval és láncokkal mindenütt.

A külsőhöz jól passzolt a zenekar szinte teljes életművét felölelő setlist, amiben az első, 1974-ben megjelentetett Rocka Rolláról is játszottak egy közepesen jó nótát, de volt Green Manalishi (With the Two-pronged Crown) is, sőt, elnoymták a Diamonds and Rustot, amiért külön hálás vagyok, mert az egyik kedvenc számom.

Kötelező körei a Judas Priest-nek is vannak, ahogy a Motörhead nem ad koncertet az Overkill vagy az Ace of Spades nélkül, Halfordék sem hagyhatták ki a Breaking the Law-t, a Painkillert vagy a Hell Bent for Leathert, és ez így van jól, kellenek a klasszikus metálhimnuszok minden korosztálynak.

 

A Breaking the Law-t Halford nem is énekelte, mert minek, a közönség úgyis tudta a szöveget az utolsó betűig, meg így nem kell a szám végén sikoltozni - mert az is hozzátartozik a tegnapi estéhez, hogy a magasakkal már nehezen birkózik meg az idén 59 éves kopasz énekes, a Painkillerben gyanítom, hogy nem ő, hanem a technika sikoltozott folyamatosan.Akinek az első Priest koncertje volt az biztosan jó érzésekkel távozott,sajnos az nem én voltam.Sajnos,pedig nagyon vártam.Még egy adalék,a fotosok közül aki nem tudta mind ahogy mi sem,hogy már Hétfőn regisztrálni kellett volna,a szinpadi árokba annak esélyt sem adtak a bejutásra.Ez a szervezők nem törödömsége.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.